Csak a szokásos szürke kis nap. Semmi csillogás, igaz, a felhők sem gyülekeznek. Csak úgy van. Hogy az ember érezze, néha már az is jó, ha nem rossz.
Kis séta, ráérős, nem világmegváltó, csak szellőző. Emberek jönnek-mennek. Ismerős arc. Széles mosoly, igyekszik becserkészni…