Túl a világon (Kata)

 2012.06.30. 17:44

Csend borította a hatalmas parkot. Elhagyatott, nem él benne ember, a természet vette át a hatalmat. Bokrok, termetessé fejlődött gazcsomók, tüskés futórózsa ölelte körül a kopott lépcsőket. Mindösszesen az elegáns, puha ív őrizte egykori méltóságát. Zöld mohafoltok tették…

Nem tudta, nem is keresete. Csak jött. Lehengerlően, bódítóan, szépen, ahogy illik. Tegnap még nem is gondolt rá. Leszegett fejjel baktatott. Kopott kis cipői sercegve vájtak apró árkokat az út öreg testét fedő portakaróban. Minden a régi. Szín nélküli rét, fakó…

süti beállítások módosítása